A vállalkozóknak is érdemes a megújuló energiákba fektetni!

Egyre több európai uniós pályázat lesz 2020-ig a megújuló energiával kapcsolatban, ezért a vállalkozóknak is egyre jobban meg fogja érni a zöldenergiával foglalkozni.

Egyre több uniós forrásra lehet számítani

A megújuló energiákba való befektetés sok vállalkozás számára nagy dilemmát okoz, mivel a zöldenergia termelése és létrehozása egyre nagyobb kezdeti tőkebefektetéssel jár, ráadásul az eredmény csak évek múltán térül meg. A dilemma megoldása érdekében azonban érdemes különböző pályázati forrásokra támaszkodni, hiszen ezek nagy segítséget nyújtanak a vállalatok számára, és ezek között az elmúlt években egyre több a vissza nem térítendő forrás is. Már csak azért is érdemes a megújuló energiákba befektetni, mert az Európai Unió a megújuló energiaforrások részarányát a mostani 10 százalék körüli szintről 14,6 százalékra akarja emelni a 2014-2020 közti időszakban. Sőt, a legújabb célok még ezen is túlmutatnak.

Ugyanakkor – ahogyan arról már korábban is írtunk – ebben az időszakban  jelentős európai uniós fejlesztési forrás áll Magyarország rendelkezésére. Kifejezetten a vállalkozói szférának szól a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), ezek keretében várhatóak megújuló energiaforrásokat és energetikai korszerűsítést támogató források; az önkormányzatok pedig a Vidékfejlesztési Operatív Program (VP) és a Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében pályázhatnak. Az önkormányzatoknak a Fenntartható Otthon Zrt-nél is elérhető egy speciális, kifejezetten a pályázatok kapcsán kialakított ajánlat.

 

Érdemes átgondolni a technikai kérdéseket is

A vállalkozásoknak érdemes átgondolni a technikai kérdéseket is, hiszen a beruházások költsége mellett komoly hatással lehet a megtérülésre az, hogy a megtermelt villamosenergiával mi történik. Fontos figyelembe venni, hogy különböző kategóriák léteznek az erőművekre (ezért nem mindegy, hogy például mekkora napelemes rendszert szeretnénk kiépíteni). Amelyiknek névleges teljesítőképessége nem haladja meg az 50 MW-ot, az kiserőműnek minősül; míg a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó, és a csatlakozási teljesítményt felhasználási helyenként 50 kVA-tal nem meghaladó erőművet háztartási méretű kiserőműnek (HMKE) nevezzük.

Ez a különbség ezért lényeges, mert  a kötelező átvételi rendszer mérlegkörébe (KÁT) nem kerülhetnek bele a háztartási méretű kiserőmű kategóriába tartozó rendszerek tulajdonosai. A termelő és a villamosenergia-kereskedő között a háztartási méretű kiserőművek esetén szaldó elszámolást kötelező alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a villamosenergia-kereskedő az elszámolási időszak (havi, féléves, éves) alatt a közcélú hálózatból vételezett és az oda visszatáplált villamosenergia-mennyiségek különbségét számolja el.

 

forrás: www.mfor.hu

HA ÖN IS KORSZERŰSÍTENÉ HÁZÁT VAGY LAKÁSÁT, TEKINTSE MEG AJÁNLATAINKAT A HONLAPON!

 

Tekintse meg családi házaknak szóló ajánlatunkat, ahol most akár több millió forintos támogatást is kaphat a korszerűsítéshez! (Kattintson ide!)

Társasházak számára szóló ajánlatunkat pedig megtekintheti itt. (Kattintson ide!)

 

 

Keresse a további információkat honlapunkon, a www.feop.hu-n, ahol elektronikusan is felveheti velünk a kapcsolatot.
Kövessen minket a facebookon: http://www.facebook.com/FeOPOnline