Minden, amit tudni kell az energiahatékony házakról 4. rész

Előző bejegyzéseinkben foglalkoztunk azzal, hogy a csökkentett rezsi ellenére mitől lehetnek mégis komoly kiadásaink a számlák tekintetében; milyen praktikákkal tudunk lefaragni a hó végi számla nagyságából; és milyen fűtőrendszereket használhatunk azért, hogy házunk energiatakarékos legyen. Most a napelemről és a vízhasználat lényegéről ejtünk pár szót, ami szintén nagyban hozzásegít minket ahhoz, hogy felhagyjunk az energiapazarló szokásainkkal.

A napelem használata megtérül

Az energiatakarékos házak kapcsán nemcsak a fűtés és a meleg víz lényegi kérdés, hanem a ház áramellátása is. A lehetséges megoldások közül a legjobb a központi hálózatra rácsatlakozó, visszatáplálós elven működő napelemes rendszer, melynek segítségével nulla közelire csökkenthetjük a számlánkat.

A háztartási alkalmazású napelemes rendszerekbe manapság akkumulátor szerelhető, így segítve azt, hogy az erőforrás mindig a rendelkezésünkre álljon, ne csak akkor, amikor éppen süt a nap. Fontos tudni, hogy a kormány 2015-ben termékdíjat vetett ki rájuk, bár áruk még így is elérhető szinten mozog. Itt is érvényes, hogy annyit használjunk, amennyi számunkra szükséges.

Nem éri meg ugyanis túltervezni a kapacitást, mert a pulszban termelt energiát az áramszolgáltatók átveszik, de annyira olcsón, hogy azt nem éri meg túl nagy mennyiségben visszatáplálni a központi rendszerbe. A közműszolgáltatónak annyit fizetünk az év végi elszámolásnál, amennyivel többet használtunk, vagy ha többet termeltünk a fogyasztásnál, akkor ők fizetnek nekünk.

Ne használjunk mindenhez ivóvizet!

Érdemes odafigyelni a víz használatára, mert sok dologra ugyanúgy vezetékes ivóvizet használunk, amire a kevésbé tiszta víz is teljesen megfelelne. Ebbe tartozik például a wc lehúzása, a kerti növények locsolása és a zuhanyzás is. Ha nagyon takarékosak akarunk lenni, célszerű három vizes fővezetéket kiépítenünk:  egyet a vezetékes ivóvíznek, egyet az úgynevezett használt szürkevíznek, és egyet az esővíznek (az utóbbi kettőhöz saját vízgyűjtőre is szükség lesz).

Így megoldható, hogy csak annyi vizet vegyünk a központi hálózatból, ami az evéshez és az iváshoz kell – fürdéshez pedig használhatjuk a szürkevizet, locsoláshoz pedig az esővizet. Gondolkodhatunk biológiai szennyvíztisztítóban is olyan helyeken, ahol még nincs kiépítve a csatorna (ha ki van építve, kötelezően rá kell csatlakozni). Így a szennyvíz túlfolyójánál ki tudunk alakítani olyan kerti tavat vízinövényekkel, melyek további gyökérzónás kezelést végeznek a szennyvízen.

Öt-tíz év alatt megtérül

Pontosan nehéz megmondani a konkrét megtérülést, de annyi biztos, hogy a napelemes beruházás után a teljes éves rezsiköltség százezer forint alatt marad. Így a pluszban rá költött pénz körülbelül 5 és 10 év között térül meg. A családi házak élettartalma azonban ennek sokszorosa, ráadásul olyan, nem számolható előnyöket is szerzünk, mint a következő generációkkal kapcsolatos felelősségtudat és a függetlenség érzése.

Ha egy családi ház építése 30 millió forint körül mozog, akkor az árának 10-15%-os növelésével maximálisan energiatakarékosra, vagy éppen passzívra tudjuk építeni. Leggyorsabban a jó szigetelés térül meg, ha 5 centis helyett 20 centis szigetelést választunk, öt és fél éves távlatban visszahozza az árát – mondja Hegedűs Attila, energiahatékony házakra specializálódott építész.